Tudásmédia - többet kell tudni a világról

A Magas-Tátra csúcsaitól északra, a Pieniny Szírt Öv mentén kalapáltam a felszín alatt megszilárdult magmás kőzeteket, amelyek az évmilliók folyamán a felszínre kerültek.

 

Az igazi geológus munkahelye kinn a természetben van, azon a területen amit éppen vizsgál. A geológusok nagy többsége (akárcsak jómagam) sajnos már elszakadt a terepi munkától és ideje nagy részét négy fal közt, az irodában vagy a laborban tölti. Azaz „szobageológus" lett! Még ha az ember nem is a terepi munka nagy mestere, akkor sem árt néha kimozdulni, és legalább elmenni ahhoz a feltáráshoz, ahonnan a kőzetminták származnak. Nemrég olyan kőzetminták elemi összetételét kezdtem el vizsgálni, amelyek a felszín alatt szilárdulnak meg, mivel a magma a földkéreg üledékes kőzeteibe nyomult és nem tudott a felszínre törni. Ez az esemény több, mint tíz millió évvel ez előtt történt, és az üledékes kőzetek lepusztulásának, a kéregmozgásoknak, kiemelkedésnek köszönhetően a felszínre kerültek. Közvetlenül megmintázhatóak, így nincs szükség költséges geológiai kutatófúrásokat mélyíteni. Az intruzív kőzeteknek csupán a mérésével én sem elégedtem meg. Útra keltem, hogy megnézzem miként néznek ki ezek a kőzetek a terepen, milyen a feltárások rétegtani helyzete. Nem kellett messze menni, Budapesttől hat óra alatt Zakopanéba - a híres síparadicsomba - lehet érni busszal, vagy autóval.

Mintavétel a wzari bányában

A Magas-Tátrától északra található a Pieniny Szírt Öv, amely az európai és az afrikai kontinentális lemezek közeledésekor, a Piemont-Liguria-óceán bezáródását követő lemezalábukás vonalát jelzi. Ez egy nagyon keskeny (0,4-19 km), de igen hosszú (kb. 600 km) zóna. Ettől északra, az alábukó lemezről felgyűrődő üledékek alkotnak vastag réteget, amit Magura takarónak nevezünk. A két nagy geológiai egység közt található a Pieniny andezit vonal, a felszínre került kőzetek által alkotott körülbelül húsz kilométer hosszú vonulat. A Pieniny intrúziók kialakulása szorosan kapcsolódik a Kárpátok vonulatát közel párhuzamosan követő miocén, mészalkáli vulkáni (felszínen vagy akár víz alatt, de nem a földkéregben megszilárdult láva) kőzetek keletkezéséhez. A feltárásokat és a kőzetek rétegtani helyzetét, valamint a kőzettani vizsgálatokat már korábban részletesen leírta egy lengyel és magyar kutatókból álló csoport. A kőzetek kémiai vizsgálata azonban csak részben történt meg, így lehetőségem nyílott, hogy ezeket a vizsgálati eredményeket kiegészítsem. Szerencsére a Pieniny andezit intrúziókat geológiailag feltérképező kutatók vállalták, hogy elkalauzolnak a terepen, és segítenek begyűjteni azokat a kőzetmintákat, amelyekre még a további vizsgálatokhoz szükségem lesz. Így egy nagyon kellemes hetet töltöttem a Pieniny-hegységben, két tapasztalt kutatóval, akiktől nagyon sokat tanultam. A Dunajec folyó mentén, ahol a folyó vizét energiatermelés céljából felduzzasztották található Wžar-hegy a Pieniny andezit vonulat nyugati részén. A hegy oldalába korábban egy külszíni bánya működött, amelynek függőleges falain jól láthatóvá vált, hogy az elsődlegesen andezit intrúzióba, egy későbbi, fiatalabb andezit olvadék nyomult bele, majd megszilárdult. A második intrúzió hőhatása az első intrúzió kőzeteit enyhén átalakította. Az intruzív kőzetek vizsgálata során a befogadó üledékes kőzetek tanulmányozása is fontos információkkal szolgálhat, így ezen üledékes kőzetekből is gyűjtöttünk mintát.